Tüdőgyógyinzézet Törökbálint

2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 70.
+36-(23)-511-570
rpc@rpckorhaz.hu

Az obstruktív alvási apnoe (OSA)

Az obstruktív alvási apnoe (O

 

Az obstruktív alvási apnoe (OSA)

Dr.Kunos László

 

Alvás során az izmaink ellazulnak. Az izmok ellazulása a garat átjárhatóságát biztosító izmokat is érinti. Amennyiben az orrjáratokat, illetve a garat tágasságát anatómiai eltérések eleve szűkítik (például kifejezett orrsövényferdülés, vaskos nyelvcsap, ill. nyelvgyök, nagy orr- vagy torokmandula), illetve elhízás miatt a nyaki zsírszövet felszaporodik, az ellazult garatizmok alvás során nem lesznek képesek teljes mértékben nyitva tartani a felső légutakat. Ebben az esetben belégzésben a légvételhez használt szívóerő összeszívja a garat falait és légútszűkületeket, vagy teljes légútelzáródásokat hoz létre. A fellépő légútszűkület mértékétől függően mindez számos tünetegyüttest képes létrehozni, a horkolástól a súlyos alvási apnoéig.  Úgynevezett elzáródásos (obstruktív) alvási apnoéról beszélünk, ha alvás során a garat teljes, vagy részleges elzáródása miatt a légzés több, mint 10 másodperces időszakokra óránként több, mint öt alkalommal kimarad.

A légzészavar az alvás egészséges szerkezetét szétdarabolja (fragmentálja), emellett időszakosan oxigénhiány kialakulásához vezet. Az alvásfragmentáció és az alvás alatti oxigénhiány vezet az alvási apnoe jellemző tüneteinek kialakulásához.

Az alvási apnoe jellemző nappali tünetei közé tartoznak a fokozott aluszékonyság, fásultság, memóriazavarok és a reggeli fejfájás. A koncentrálóképesség csökkenése és fáradtság gyakran vezet a munkavégző képesség általános romlásához. A betegek este jellemzően gyorsan elalszanak, de akár 8-10 óra alvást követően is fáradtan ébrednek. A légútelzáródásokkal összefüggő mellkasi nyomásváltozások emellett gyakran vezetnek gyógyszeres kezelés ellenére is fennálló gyomorsav-refluxos panaszokhoz. Az éjszaka során a szaggatott horkolás és a hálótárs által megfigyelt légzéskimaradások mellett a fulladásérzésre, vagy szapora pulzusra történő ébredés lehet figyelemfelhívó jel.

Fontos tudni, hogy a kezeletlen alvási apnoe jelentősen fokozza a közlekedési balesetek okozásának kockázatát, az álmosság mellett a betegekre szintén jellemző bizonytalanabb észlelőképesség és hosszabb reakcióidő okán is. Mindezek miatt már hazánkban is kötelező az alvási apnoe betegség szűrése a gépjárművezetői jogosítványhoz szükséges alkalmassági vizsgálat során.

A közlekedési balesetek magasabb kockázata mellett a kezeletlen alvási apnoe jelentősen fokozhatja a magasvérnyomás betegség, stroke, illetve szívinfarktus kialakulásának kockázatát, de a cukorbetegség esélyét is érdemben növeli. Fennálló magasvérnyomás, vagy más szív- és érrendszeri betegség, diabétesz esetén az alvási apnoe szűrése fontos tényező lehet a hatékony kezelés beállításában.

A jellemző tünetek fennállása esetén alvásdiagnosztikai ambulancián történő vizsgálat, majd szükség esetén eszközös alvásvizsgálat elvégzése szükséges, melyet szomnológus szakorvos értékel ki.

A betegség kezelése személyre szabottan, az eszközös alvásvizsgálat eredménye alapján történhet. Súlyosabb esetekben – amennyiben az alvás alatti légzéskimaradásokból óránként 15-nél több figyelhető meg – alvás során egy készülék (CPAP) használata válhat szükségessé, amely folyamatos légáramlással biztosítja a garat megfelelő tágasságát. Enyhébb esetekben lehetőség van a légzészavar gégészeti kezeléssel, vagy fogorvos által kialakított, az állkapocs hátraesését akadályozó eszköz alvás alatti viselésével történő kezelésére.

 

Középsúlyos, illetve súlyos alvás alatti légzészavar kezelésére szolgáló CPAP készülék

 

Az obstruktív alvási apnoe és a gépjárművezetés

 

Az obstruktív alvási apnoés betegek kétharmadánál mutatható ki az úgynevezett kognitív funkciók zavara (pl. gondolkodás és észlelés zavara, memóriazavarok, kommunikációs problémák, új információk rögzítésének nehézsége). A nappali parancsoló alváskésztetés, az észlelés zavara, illetve a reakcióidő növekedése többszörösére emeli a közlekedési balesetek kockázatát. Az OSA hatékony kezelése mellett a közlekedési balesetek kockázata igazoltan normalizálható.

Fentiekre tekintettel az úrvezetők, illetve hivatásos sofőrök alkalmasságának elbírálása során az obstruktív alvás apnoe fennállásának lehetőségét minden esetben vizsgálni kell. A vizsgálat elvégzésére vonatkozó szakmai ajánlást az Orvosi Hetilapban 2016 évben (157.évf.23.szám) megjelent „A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság módszertani ajánlása a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának vizsgálatához az obstruktív alvási apnoe szindróma vonatkozásában” című közlemény tartalmazza.

Az ajánlás alapján a családorvos / foglalkozás egészségügyi orvosnak az Európai Alvástársaság által erre a célra elfogadott, szűrésre készített kérdőív kitöltését kell előírnia a gépjárművezetésre való alkalmasság elbírálása során. Amennyiben a kérdőív pozitív eredményt ad, Önnél alvás alatti légzészavar gyanúja merül fel, ezért orvosa eszközös alvásvizsgálat elvégzését írhatja elő.

 

Az alkalmasságot orvosának a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló rendelet vonatkozó előírásai alapján (13/1992 (VI. 26/NM) rendelet 1. melléklet 6.2) kell megállapítania.

 

SA)

Dr.Kunos László

 

Alvás során az izmaink ellazulnak. Az izmok ellazulása a garat átjárhatóságát biztosító izmokat is érinti. Amennyiben az orrjáratokat, illetve a garat tágasságát anatómiai eltérések eleve szűkítik (például kifejezett orrsövényferdülés, vaskos nyelvcsap, ill. nyelvgyök, nagy orr- vagy torokmandula), illetve elhízás miatt a nyaki zsírszövet felszaporodik, az ellazult garatizmok alvás során nem lesznek képesek teljes mértékben nyitva tartani a felső légutakat. Ebben az esetben belégzésben a légvételhez használt szívóerő összeszívja a garat falait és légútszűkületeket, vagy teljes légútelzáródásokat hoz létre. A fellépő légútszűkület mértékétől függően mindez számos tünetegyüttest képes létrehozni, a horkolástól a súlyos alvási apnoéig.  Úgynevezett elzáródásos (obstruktív) alvási apnoéról beszélünk, ha alvás során a garat teljes, vagy részleges elzáródása miatt a légzés több, mint 10 másodperces időszakokra óránként több, mint öt alkalommal kimarad.

A légzészavar az alvás egészséges szerkezetét szétdarabolja (fragmentálja), emellett időszakosan oxigénhiány kialakulásához vezet. Az alvásfragmentáció és az alvás alatti oxigénhiány vezet az alvási apnoe jellemző tüneteinek kialakulásához.

Az alvási apnoe jellemző nappali tünetei közé tartoznak a fokozott aluszékonyság, fásultság, memóriazavarok és a reggeli fejfájás. A koncentrálóképesség csökkenése és fáradtság gyakran vezet a munkavégző képesség általános romlásához. A betegek este jellemzően gyorsan elalszanak, de akár 8-10 óra alvást követően is fáradtan ébrednek. A légútelzáródásokkal összefüggő mellkasi nyomásváltozások emellett gyakran vezetnek gyógyszeres kezelés ellenére is fennálló gyomorsav-refluxos panaszokhoz. Az éjszaka során a szaggatott horkolás és a hálótárs által megfigyelt légzéskimaradások mellett a fulladásérzésre, vagy szapora pulzusra történő ébredés lehet figyelemfelhívó jel.

Fontos tudni, hogy a kezeletlen alvási apnoe jelentősen fokozza a közlekedési balesetek okozásának kockázatát, az álmosság mellett a betegekre szintén jellemző bizonytalanabb észlelőképesség és hosszabb reakcióidő okán is. Mindezek miatt már hazánkban is kötelező az alvási apnoe betegség szűrése a gépjárművezetői jogosítványhoz szükséges alkalmassági vizsgálat során.

A közlekedési balesetek magasabb kockázata mellett a kezeletlen alvási apnoe jelentősen fokozhatja a magasvérnyomás betegség, stroke, illetve szívinfarktus kialakulásának kockázatát, de a cukorbetegség esélyét is érdemben növeli. Fennálló magasvérnyomás, vagy más szív- és érrendszeri betegség, diabétesz esetén az alvási apnoe szűrése fontos tényező lehet a hatékony kezelés beállításában.

A jellemző tünetek fennállása esetén alvásdiagnosztikai ambulancián történő vizsgálat, majd szükség esetén eszközös alvásvizsgálat elvégzése szükséges, melyet szomnológus szakorvos értékel ki.

A betegség kezelése személyre szabottan, az eszközös alvásvizsgálat eredménye alapján történhet. Súlyosabb esetekben – amennyiben az alvás alatti légzéskimaradásokból óránként 15-nél több figyelhető meg – alvás során egy készülék (CPAP) használata válhat szükségessé, amely folyamatos légáramlással biztosítja a garat megfelelő tágasságát. Enyhébb esetekben lehetőség van a légzészavar gégészeti kezeléssel, vagy fogorvos által kialakított, az állkapocs hátraesését akadályozó eszköz alvás alatti viselésével történő kezelésére.

 

Középsúlyos, illetve súlyos alvás alatti légzészavar kezelésére szolgáló CPAP készülék

 

Az obstruktív alvási apnoe és a gépjárművezetés

 

Az obstruktív alvási apnoés betegek kétharmadánál mutatható ki az úgynevezett kognitív funkciók zavara (pl. gondolkodás és észlelés zavara, memóriazavarok, kommunikációs problémák, új információk rögzítésének nehézsége). A nappali parancsoló alváskésztetés, az észlelés zavara, illetve a reakcióidő növekedése többszörösére emeli a közlekedési balesetek kockázatát. Az OSA hatékony kezelése mellett a közlekedési balesetek kockázata igazoltan normalizálható.

Fentiekre tekintettel az úrvezetők, illetve hivatásos sofőrök alkalmasságának elbírálása során az obstruktív alvás apnoe fennállásának lehetőségét minden esetben vizsgálni kell. A vizsgálat elvégzésére vonatkozó szakmai ajánlást az Orvosi Hetilapban 2016 évben (157.évf.23.szám) megjelent „A Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság módszertani ajánlása a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának vizsgálatához az obstruktív alvási apnoe szindróma vonatkozásában” című közlemény tartalmazza.

Az ajánlás alapján a családorvos / foglalkozás egészségügyi orvosnak az Európai Alvástársaság által erre a célra elfogadott, szűrésre készített kérdőív kitöltését kell előírnia a gépjárművezetésre való alkalmasság elbírálása során. Amennyiben a kérdőív pozitív eredményt ad, Önnél alvás alatti légzészavar gyanúja merül fel, ezért orvosa eszközös alvásvizsgálat elvégzését írhatja elő.

 

Az alkalmasságot orvosának a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló rendelet vonatkozó előírásai alapján (13/1992 (VI. 26/NM) rendelet 1. melléklet 6.2) kell megállapítania.